Nagyjainkban is jelentős számban fordulnak elő olyan ellenőrzések, ahol a NAV az általános forgalmi adó levonásának/visszaigénylésének jogszerűségét vizsgálja. Ennek keretében az adóhatóság főként a befogadott számlák tartalmi hitelességét ellenőrzi. Amennyiben az adóhatóság fiktív számlaként azonosít egy számlát a könyvelésben, akkor ÁFA vagy ÁFA és társasági adó hiányt állapít meg, ami után adóbírságot és késedelmi pótlékot számít fel.
A fiktív számla jelentése: mi is az a fiktív számla?
Általánosságban elmondható, hogy fiktív számla az a számla, ami valótlan adatokat tartalmaz a dokumentált gazdasági eseményekre és/vagy az abban szereplő felekre vonatkozóan.
Az alábbi esetekben kezeli a NAV a kiállított és befogadott számlát fiktív számlaként:
- A számlán szereplő gazdasági esemény nem történt meg
- A számlakibocsátó nem adóalany
- A gazdasági esemény megvalósult, de nem a számlában feltüntetett felek között
- A gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó csalárd magatartást valósított meg és erről a számlát befogadó adózó tudott vagy legalább is tudnia kellett
Fiktív számla eset 1: A számlán szereplő gazdasági esemény nem történt meg
Ebben az esetben az adóhatóság részletes és minden körülményre kiterjedő vizsgálat eredményeként arra a megállapításra jut, hogy a számlán szereplő termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás a valóságban nem történt meg, a számla csak önmagában, mögöttes gazdasági esemény nélkül létezik.
Az adóhatóság ekkor nem vizsgálja a számlabefogadó tudattartalmát, mivel a meg nem történt gazdasági esemény számlájának befogadásával és az ÁFA levonásával a számlabefogadó aktív résztvevője volt az adókijátszásnak.
Fiktív számla eset 2: A számlakibocsátó nem adóalany
Adóalany az a jogképes személy, szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.
E pontnál az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképessége a lényeges, ami a nyilvántartásba vétellel, jogi személy esetén cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel kezdődik. Innentől folytathat az adott adóalany gazdasági tevékenységet.
Nem tekinthető az adott személy, szervezet adóalanynak, ha a bejegyző végzést a bíróság jogerősen elutasította, az adószámát valamilyen oknál fogva törölték, a társaságot hamis okmányokkal alapították, stb.
A közhiteles nyilvántartásban érvényes adószámmal rendelkező gazdálkodó tekinthető csak adóalanynak, ha ez nem teljesül, az általa kiállított számla is fiktív számla.
Fiktív számla eset 3: A gazdasági esemény megvalósult, de nem a számlában feltüntetett felek között
Ebben az esetben a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás megtörtént, de az adóhatóság bizonyította, hogy azt nem a számlakiállító adóalany teljesítette. Tehát a számlakiállító nem azonos az áfát áthárító adóalannyal, az általa kiállított bizonylat fiktív számla.
Az adóhatóságnak itt azonban vizsgálnia kell, hogy a számlabefogadó tudattartalma mindezt átfogta-e. A gyakorlatban ennek vizsgálata során az adóhatóság különbséget tesz aktív és a passzív adókijátszást megvalósító számlabefogadó között. Míg előbbi az ügylet(ek) alakítója, addig utóbbi az(ok) elszenvedője (pl. nem vizsgálta a partner által felkínált feltételeket, körülményeket az ügylet lebonyolítása során). Utóbbi esetben azonban, ha tudott, illetve tudnia kellett volna arról, hogy adókijátszás részesévé válik, adólevonási jogát nem gyakorolhatja.
Fiktív számla eset 4: A gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó csalárd magatartást valósított meg és erről a számlát befogadó adózó tudott vagy legalább is tudnia kellett
Itt az ÁFA levonás jogszabályi feltételei teljesültek: a termékértékesítés/ szolgáltatásnyújtás megtörtént és azt a számlakiállító teljesítette. Az adóhatóság azonban azt bizonyítja, hogy a számlakiállító vagy láncszerződés esetén a sorban valamely korábbi adóalany csalárd magatartást valósított meg a fiktív számla kiállítási körülményei során.
Mivel más adóalany visszaélésszerű magatartása miatt azonban a számlabefogadó nem veszítheti el automatikusan az adólevonási jogát, ezért ez az adóhatóság bizonyítási kötelezettsége továbbá az is, hogy a számlabefogadó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a befogadott számlán szereplő ügylettel az eladó/szolgáltató vagy az értékesítési láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.
Mire érdemes figyelni a gazdasági kapcsolatok során, hogy elkerüljünk a fiktív számla típusú adóhatósági megállapításokat?
A gazdasági események megtörténtének igazolása a szerződések és számlák bemutatásával nem elégséges, az egyéb részletek és körülmények pontos ismerete, dokumentumokkal történő alátámasztása hasonlóan fontos, mint a számlakiállító partnerünk adóalanyiságának folyamatos, dokumentált módon történő ellenőrzése.
(Az adóalanyok lekérdezése az adóhatóság honlapján, a cégbírósági nyilvántartásban és az Európai Unió hivatalos portálján érhető el.)
Mindezek alapján kiemelt figyelmet kell fordítani az egyéb részletező dokumentumok, iratok, emailek, fényképek, stb. elkészítésére, beszerzésére és megőrzésére és a gazdasági események minél szélesebb körű ismeretére (helyszíni bejárások, alvállalkozói teljesítések személyi és tárgyi feltételeinek ellenőrzése, stb.), amivel alá tudjuk támasztani az ügyletek valós, számla és szerződés szerinti teljesülését.
Kérdés esetén keressen minket, segítünk eligazodni nem csak a fiktív számla helyzetekben, de az adóellenőrzések bonyolult útvesztőiben is az eljárás bármely szakaszában.